2009. november 30., hétfő
0 megjegyzésBetlehemi vers
Betlehemesek
Zakatol, zúg, dübörög a város.
Kormos kenyeret izzad a gép.
Kavarog, búg az életi vásár,
Gyönge a gyöngébbet löki odébb.
Vézna, csigázott testek inognak.
Vérbefutottan bús szemek égnek.
Szöges korbácsát nekieresztve
Gyermekeit csak veri az élet.
Sírva, sikongva, bukdosva rohannak,
Kidől az egyik, helyibe más áll.
– S ím, egy torlódó nagy utca sarkán
Egy percre megáll az életi vásár.
Egy percre bámész szemekkel állnak
Vézna, csigázott, igázott testek,
S utat engednek három kis tömzsi,
Piros orcájú betlehemesnek.
Három apróság hidegtől csípett
Piros orcával nagy-komolyan
Átballag köztük, s újra bezárul
A szennyes, könnyes emberfolyam.
A lelken régi pásztorzsoltárok,
Halk imák hangja száll halkan át –
Egy pillanatra – s megint az élet
Harsogja bősz, vad, harci dalát.
Nincs itt karácsony. Minek kísértesz,
Babonás mese, szép Betlehem?
Örök nagypéntek szomorúsága
Ül hiteroppant, bús lelkemen.
Három királyok maguk osztoznak
Tömjénen, myrrhán, lopkodott kincsen,
És jászolokban milljók születnek,
És millióknak jászola sincsen.
Nincs itt karácsony. Mit is kerestek
Még itt, ti apró betlehemesek?
Kik Jézustok holtra keresték,
Meg is találták a Heródesek.
Mert eljött volna, már eljött volna,
Kit sok hazug ajk fennen sóvárog –
S szólna – ostorát megsuhogtatva –
„A templomból ki, kufárok!”
Nincs már karácsony. Menjetek innen
Sietve, apró betlehemesek,
Szíjostorával a cudar élet
Ugyis mihamar elér titeket.
Gömbölyű, gyönge kis kezetekben
Összetörik a betlehem-játék,
Mint az enyémben. S lesztek ti is majd
Bús, hiteroppant, lézengő árnyék.
Betlehemi ének
Betlehemi ének
Betlehem, Betlehem a te határidba
Érkezett Mária rongyos istálóba.
Ott ülvén mind egyre elhagyott gerlice,
Elkészíté magát a boldog szülésre.
Egy angyal, egy angyal újságot hirdetett:
Betlehem várában Kisjézus született.
Hideg szél fújdogál, jaj de nagyon fázik,
A kisded Jézuska értünk siránkozik.
Télapó itt van
Gyerekdal: Télapó itt van
Jég a cipője, leng a szakálla.
Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta, szán repítette,
Gömbölyű zsákját százfele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.
Mikulás váró
Gyerekdal: Hull a pelyhes
jöjj el kedves télapó.
Minden gyermek várva vár,
vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó,
piros alma, mogyoró.
Jöjj el hozzánk, várunk rád,
kedves öreg télapó!
Nagyszakállú télapó,
jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót
rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig,
kis cipőcske megtelik.
Megtölti a télapó,
ha üresen látja.
Télapó vers
Gazdag Erzsi: Hull a hó
mesebeli álom,
Télapó zúzmarát
fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg,
megbújik a földön:
„Nem baj, ha hull a hó,
csak vadász ne jöjjön!"
Parányi ökörszem
kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
„Süt még nap a nyáron!"
Mikulás versek
Devecsery László: Jön a Mikulás
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.
Kövér puttony van a vállán,
hópihe ül a szakállán.
Mikor hozzád megérkezik,
cipőd sok-sok jóval telik.
Hull a hó, nézd, odakint,
a Mikulás néked int.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)